Ez a hét is eltelt, és ismét billentyűzetet fogok, hogy leírjam mi minden volt. Bent az irodában, egész jól haladtam, mert 3 nap is tartottam 1 órás oktatást, átvéve mi minden tipikus hiba jöhet elő, vagy legalábbis mit nyomhat mellé az ügyfél. Pénteken azért megtalált egy GDPR-os ticket is (innen áldom a drága uniót, hogy 4órán át szedtem ki az adatokat 3 contactknak). Persze már egyre többen jönnek azzal, hogy maradjak, mert mi lesz velük nélkülem, de én még egyenlőre úgy érzem, hogy otthon a helyem, és 1-2évente kijövök ha kell.

Tegnap sikerült eljutnom fodrászhoz is, mivel már eléggé hosszú volt a hajam. Neten kinéztem, közelben hol van, sőt még neten be is jelentkeztem. Igazából nem volt semmi extra, olyanra vágta a nő a hajamat ahogy kértem. inkább csak az volt megdöbbentő, hogy mindez 40$-ba került (+ még 20% borravaló), és mint megtudtam, hogy az ilyen típusú szolgáltatások eléggé drágák, legalábbis nekem.

Este viszont hivatalos voltam Mario-hoz egy Tamales Magaritas partyba. Na igen nekem is ez volt az első kérdésem, hogy de mi az a Tamale, egy kis neten kutatás után rá is jöttem, hogy egy tipikus Latin Amerikai étel, nagyjából úgy kell elképzelni, hogy húst-zöldséget, tésztába csavarnak, majd az egészet belecsavarják egy banán levélbe és úgy főzik meg. Itt Mario anyukája csinálta, hogy őszinte legyek, engem annyira nem fogott meg az étel, finomnak finom volt, de amúgy nem mondanám, hogy most minden áron ilyet akarnék enni.
 
Maga a buli jó volt, eléggé vegyes társaság jött össze Mario különböző volt és jelen kollégáival. Talán az egyik legérdekesebb dolog, ahol az USA tényleges erejét áterezni, hogy egyik pár elhozta a 15 éves lányukat, aki kínai. Az rögtön leeset, hogy örökbefogadott, mert a szülei fehérek, de inkább az hogy a lány 6évesen került hozzájuk előtte csak kínaiul tudott, onnantól meg csak angolul, aztán a szülök beíratták elit iskolába, most 3 nyelvet beszél angol, spanyol és újra megtanult kínaiul, és ahogy nézem felnőtt korában valószínűleg elég jól fog boldogulni.
Aztán este 10-11 körül mikor már nem voltunk sokan, jött az ötlet, hogy irány Broad Ripple mennyünk táncolni. Egészbe talán még a legviccesebb az volt hogy Mario anyukája is jött velünk. Amúgy tényleg szeretni való néni, bár angolul nem igazán beszél így nem nagyon beszélgettem vele. Broad Ripple az itteni buli negyed, szórakozóhelyek és kocsmák váltják egymást. Az első helyen még egész jól éreztem magam, itt mindenféle hiphop/rap zenét kevert a DJ, és meglepően elég sokat még én is ismertem közülük, csak a végére már kezdtem elfáradni. Aztán jött az ötlet, hogy mennyünk át egy másik helyre mert ott lehet vízipipázni, és már nem is emlékszem milyen szót használtak rá, de úgy nem ismertem. Szóval jött is a bizonygatás, hogy milyen különleges, majd mikor megláttam én röhögtem fel, hogy jaa ez csak vízipipa, nekem is van otthon. Aztán a vízipipázás után én már úgy voltam ,hogy tényleg fáradt vagyok úgyhogy fogtam egy Ubert és haza jöttem, így is sikerült vagy hajnal 3kor lefeküdnöm. De azért jó este volt